Ági Angliában

Southampton

Sziasztok!

Angliában kitört a kánikula, ami többé-kevésbé 2 hete tart, így elmentem felfedezni egy tengerparti várost, Southamptont.

Nagyon tetszik ez a város, és teljesen Portsmouthra hasonlít. Viszont amit nagyon hiányoltam, nincs beach/strand  rész a part mentén ( vagy csak én nem találtam meg).

Southampton Nagy-Britannia egyik legrégibb kikötővárosa, 234 000-en lakják. London déli részétől 120-, Portsmouthtól 30 km-re van.

A buszpályaudvartól 10 perc sétára van a belváros. A főutca, sétálóutca teljesen olyan, mintha Portsmouthban lennénk.

Sétálóutca

Civic Centre

West Quay bevásárló központ

Grand Harbour Hotel

A hotel kertje

Modern épületek

A város középkori városfalainak mentén sétáló út vezet végig:

Itt egy kép róla, nagyon érdekes, az egész belvárost körbe lehet járni ezen a várfalon.

A várfal középső részén pedig egy híd van:

A fő utca végében Anglia legszebb régi városkapuja a Bargate áll. Hengeres tornya a 13. században épült, a falait díszítő címereket a 17. században faragták.

Másik oldalról:

Voltam a tengerészeti múzeumban, ahol Titanic kiállítás is volt. (Southamptonból indult a Titanic.)

Tengerészeti múzeum

Ez a kút Mary Anne Rogers emlékére épült, aki 1899-ben egy süllyedő hajóról több embert kimentett, ő viszont meghalt.

Holyrood Church

Hotel & Pub

Town Quay városrész, Thai étterem

Az 1960-as évektől kezdve úgy tűnt, a vízi személyszállítás csillaga leáldozóban van, az emberek inkább repültek, mint hajóztak. Sorra zárták be a régi dokkokat. Az utóbbi tíz évben azonban újra divatba jöttek a nagy óceánjáró luxushajók, a Queen Mary 2, Queen Victoria, Queen Elisabeth 2 gyakran megfordul a kikötőben.

Óceánjáró a kikötőben (és egy horgász):

Itt meg már elindult:

:)

Kikötő

London Fashion Weekend

Új lakás

3 év után el kellett költöznöm, mert a tulaj eladja a házat, és elköltözik Brazíliába. Először nem örültem, mert tudom, hogy nagyon nehéz jó szobát találni. Az egyik barátnőm és a munkatársam is keres már hónapok óta, már vagy 20-30at megnéztek,szörnyűek vannak, és drágán! Az egyik helyen pl. azt mondták a munkatársamnak, hogy mivel kisgyerek is lakik a házban, minden nap max. este 8ra haza kell érnie, és nem zajonghat már este...

Én lehetőség szerint szerettem volna Wimbledonba maradni. Végül nagy szerencsém volt, mert egyik szombat reggel találtam egy hirdetést nem is messze ahol régen laktam, elmentem megnézni és teljesen tökéletes volt, le is foglalóztam gyorsan. Ez volt az első amit megnéztem, és egyből bejött. Árban is nagyon jó, ahhoz képest, hogy milyen árak vannak Londonban mostanság nem beszélve erről a környékről. A vonatállomáshoz is közelebb van mint a régi hely.

Két hete költöztem be, és nagyon szeretek itt lakni. Sokkal jobb mint a másik hely volt. A lakótársaim 2 szlovák, és egy francia csaj. Szimpatikusak, mondjuk sokat nem találkozunk. A francia csaj is akkor költözött be mikor én.

Ez egy lakás, 3 emeletes, pár hónappal ezelőtt volt teljesen felújítva. Az első emeleten van a konyha, fürdőszoba, a másodikon 3 szoba köztük az enyém, a harmadikon pedig a nappali és még egy szoba. Ja, és van takarítónő is :)

Itt jövünk be:

Konyha:

A szemetes mellett az a világ legborzasztóbb porszívója, még au pair koromban volt ilyen az egyik háznál. Nagyon nehéz, otromba, és az egész 10 kilós porszívót kell mozgatni ha porszívózol.

Nappali:

Nappaliban vendégágy:

Fürdőszoba:

Szobám:

Pár dolgot kellett vennem a szobámba (a 3 fiókos komódot meg az asztal melletti tárolókat, meg az asztal is az enyém). Nagyon szeretem ezt a szobát, és végre a napos oldalon van, így besüt a nap egész nap és nem csak délután 5 után mint a másik házban.

Képek

Sziasztok,

Még mindig naponta sokan kattintotok a blogomra, ezért gondoltam rakok fel néhány képet.

December, 2010 London

Tenisz világbajnokság, döntők

Munkahely

A munkáról kicsit bővebben. A világ egyik Number1. magánklinika hálózata, London központjában. Ebből adódik, hogy a páciensek híresek, gazdagok, királyok, ilyesmik. ABBA tag, Beatles tag, Hollywoodi színészek, királyi család tagjai.

Egy rendelős épületben (nem bent fekvő, csak bejárós betegek) vagyok egy doki mellett ilyen asszisztens féle, ezt practice nurse-nek hívják itt.

Jónak hangzik, de... Mindenesetre az önéletrajzomban jól fog mutatni!

Az idei Karácsonyi Olás fotóm :)

Drew Barrymore - Filmpremier XXIII.

A másik múlt heti premier, Going The Distance.

Elég jó helyen álltam (pedig nem is mentem korán), a  mozi bejáratával szemben, ott, ahol a fotósok is vannak.

Készülődés:

Várakozás, és a biztonsági őr:

Érkezés után autogram osztás:

Nekem is:

Kis víz:

Ivás után, tükör elő:

Smink igazítás:

Majd fotózás:

Velem szemben voltak a fotósok...:

... és ezt a képet csinálták, ott vagyok a háttérben a kockás felsőben:

A másik szereplő, Justin Long:

Angelina Jolie - Filmpremier XXII.

Sziasztok,

Mostantól csak az érdekességekről írok, és azt is csak inkább képekben- meg azért, hogy nekem is meglegyen itt egy helyen.

Már nagyon régen voltam premieren, az utóbbi időkben csak olyanok jöttek akiket már láttam, és van is autogramom akkor meg minek várjak ott órákat. Aztán pár hetet otthon is voltam, igaz akkor meg pont olyan premierek voltak amikre mentem volna. Ezzel a maival szerencsém volt, mert erre egy jóval korábbi dátum volt kiírva, aztán végül áttették mostanra.

Salt című film, úgy tudom otthon már játsszák is a mozikban.

Mint a képen is látszik, nem a szokásos mozinál volt, hanem mellette, az Empire-nél. Rengetegen voltak! Én még ilyet nem láttam, pedig már 2,5 éve járok premierekre. Voltak akik tegnap óta vártak, és ott aludtak hálózsákban. Fél kettő körül mentem, és találtam helyet, de gyanús volt, hogy oda lehet a fotósok fognak állni, mert nem sokan voltak ott. Mondom mindegy várok, majd elküldenek legfeljebb. (Ekkor még nem voltak kordonok, csak egy képzeletbeli vonalban álltunk-ezért nem tudtam maradhatok-e ott.) Na, persze 2 óra várás után mondták, hogy álljunk el onnan. Mérges voltam, mert alig találtam másik helyet, sőt nem is volt egyáltalán, értem ez alatt, hogy az első sorban nem volt, de én ott szeretek állni nehogy már. Végül megláttam egy ismerőst, így szerencsére szorított nekem egy kis helyet és oda befurakodtam. Nem is tudom hányan lehettek, de olyan 5 ezren biztos.

Az idő nagyon jó volt, sőt úgy tűzött a nap, hogy most napszúrás érzésem van.

Olyan fél 7 körül jött Angelina Jolie, Brad Pittet sajnos nem hozta. Nagyon nagyon aranyos volt mert szinte mindenkihez odament autogramot adni! Nőknél ez nagyon ritka, ők csak oda-oda futnak egy két helyre, de ő nem, mindenkihez odament! Mikor felém közeledett, hát megijedtem! Nem viccelek, de én még ennyire kisminkelt embert életemben nem láttam. Mintha egy műanyag maszk lett volna az arcán. Nagyon fura volt...

A képen is látszik szerintem:

Tetoválás:

Gyermekei születési helyének pontos földrajzi koordinátái. Ezek sorrendben így olvashatók:

N11° 33' 0" E104° 51' 00" Maddox
N09º 02' 00" E038º 45' 00" Zahara
S22° 40' 26" E014° 31'40" Shiloh
N10° 40' 00" E106° 41'40" Pax
N43° 41' 21" E07° 14'28" Knox
N43° 41' 21" E07° 14'28" Vivienne

Elmehetnék lesifotósnak, tudjátok aki észreveszi a kellemetlen dolgokat :)

Pl. : túl szűk a ruha?

Ott volt még Leona Lewis énekesnő:

És Kerry Katona, magyar származású énekes, színésznő, televíziós személyiség. Itt elég híres, mindig tele van vele az újság.

Wimbledon 2010

Idén 5 napot voltam a teniszen. Most már sátram is volt, minden évben fejlődök valamit, jövőre felfújható matracot is veszek, és akkor teljes lesz a komfort. :)

Először a 2. napon voltam, jött egy lengyel barátnőm is:

Sikerült a Center pályára szereznünk jegyet, és mint mindig, megint nagyon elöl ültünk:

Végre idén sikerült Federer meccsét látnom. Nem ő a kedvencem, de jó volt látni végre.

Egyik nap itt ültem a kamerás meg fotósok mögött:

Az egyik kedvencem, Hewitt:

A másik, Clijsters:

És a fő kedvenc, Nadal:

Megint gyűjtöttem autogramokat is:

Justine Henin, nem igazán szeretem de még sosem láttam játszani, mert pont akkor hagyta abba a teniszt mikor én elkezdtem Wimbledonra járni. Most folytatja.

Boris Becker idén is:

3

Ma 3 éve vagyok Angliában.

Többnek tűnik, mozgalmas volt ez a három év.

Hitel

Az első hitelem életemben. Egy fényképezőgép. Pici, a másik picim helyett. Mint minden fényképezőgép vásárlás előtt, jól utánajártam milyet is vegyek. Végül ez lett:

Az egyik fotós boltban meg lehetett venni hitelre. Mégpedig teljesen kamatmentes hitelre. Meg semmi kezelési költség meg mindenféle kitalált költség nélkül. Teljesen annyiba kerül, mintha elmentem volna a boltba és kifizettem volna. Ráadásul még akciós is volt.

A hitel felvételének menete a következő volt:

A fotós bolt honlapján ki kellett tölteni egy kérdőívet, majd visszaküldeni emailben. 1 órán belül jött a válasz, hogy az első ellenőrzés alapján kaphatok hitelt. Kérdezték, hogy a hiteles papírokat amit alá kell írni azokat elküldjék-e postán, vagy kinyomtatom, és úgy küldöm vissza. A postát választottam. Másnap reggelre itt is volt a papír. Aláírtam, kértek hozzá egy bankszámla kivonatot a lakcím ellenőrzés miatt, majd elmentem a postára feladni. 2 napra rá hozta a DHL a fényképezőgépet!

Az egészhez ki sem kellett mozdulnom a házból (ja, de a postára el kellett menni), egy héten belül elintéződött az egész, és teljesen kamatmentes. Azt szeretem itt kint, hogy minden olyan zökkenőmentesen, könnyen elintéződik. És soha nem a felhasználó költségén. (pl. a bankok, itt soha egyetlenegy fillért akarom mondani pennyt nem vonnak le mindenféle kezelési költség, meg éves kártyadíj, számlavezetési díj meg mit tudom én mik címén. 3 éves lesz a bankkártyám és én még egy pennyt nem fizettem a banknak.)

Az új fényképező meg nagyon jó, csütörtökön ki is próbálom élesben.

Torta és táska

Nincs most semmi érdekes, két kép csak. Az egyik a szülinapi tortám meg ajándékom:

A másik meg az új táskám. Hónapok óta akarok táskát venni, és nem találtam a megfelelőt. Londonban. Viccesen hangzik biztos, de tényleg. Végül Guildfordban akadtam rá:

A héten volt premier is, de nem voltam, nem is terveztem menni mivel előzőleg szokás szerint olvasgattam a filmpremieres fórumokat, és teljesen el voltak ettől a premiertől ájulva, meg az év premiere stb., és írogatták a fórumra, hogy már reggel 7-re odamennek! Na, én reggel 9:30-kor megnéztem a webkamerát ami a mozinál van, és tényleg már ott voltak vagy ezren, 5-6 sorban álltak az emberek, hihetetlen. Ilyen még egy premieren sem volt. Reggel ennyien! És szegényeknek egész nap szakadt az eső. Johnny Deep jött egyébként.

Demi Moore, Ashton Kutcher, Jessica Alba - Filmpremier XXI.

Valentin nap c. film premierjén voltam. Rengetegen voltak. Elég nagy szereplőgárdája van a filmnek, de mivel ez csak európai premier volt, gondolni lehetett, hogy nem jönnek olyan sokan.

Jött a főszereplő Ashton Kutcher, akit igaz már láttam egyszer

http://agiangliaban.freeblog.hu/archives/2008/04/23/Ashton_Kutcherrel_valo_talalkozasom_kepes_beszamoloja-_Filmpremier_2/

viszont akkor nem volt autogramom, így most ezt pótoltam. A fényképezőgépemet nem tudom mi lelte, de mikor Ashton ott állt velem szemben, egyszer csak kikapcsolt! Így végül csak egy képet tudtam csinálni.

Ami meglepetés volt, de mindenképp nagyon örültem, hogy elhozta Demi Moore-t is, aki az egyik kedvencem.

Itt volt Még Jessica Alba, akiről csak egy fejelfordítós képet sikerült sajnos csinálnom. Meg Emma Roberts, aki Julia Roberts unokahúga, és nagyon hasonlít is rá.

Clint Eastwood, Morgan Freeman, Matt Damon - Filmpremier XX.

Két héttel ezelőtti premier, a film az Invictus. A kisebb Odeon mozinál volt, itt nincs annyi hely, így elég korán kell menni. Én olyan 3 körül mentem (ami későnek számít), viszont azon a részen ahol kiszállnak a kocsiból, még nem állt senki, pedig az jó hely.

Clint Eastwood, Morgan Freeman, Matt Damon volt várható.

Olvasgattam már előzőleg, hogy Clint E. nem egy autogram osztó (végülis 80 évesen érthető), viszont Matt Damon olyan mint Tom Cruise, mindenkihez odamegy.

Így is volt. Már hamar, 6 előtt odaért, és minden egyes részhez odament ahol a kordonok vannak! Végig, az elejétől a végéig. Több mint 1,5 órán át adott autogramokat. Ez nagyon ritka, mondom egyedül Tom Cruise csinálta ezt, meg talán George Clooney). Nagyon szimpatikus volt. És nagyon fiatalnak néz ki (pedig 39 éves).

Jóval később jött Clint Eastwood, előttem szállt ki a kocsiból de sajnos már csak akkor tudtam csinálni képet mikor elfordult.

Egyből utána jött Morgan Freeman, róla nem lett képem, mert mire realizáltam, hogy megérkezett már el is tűnt, követte Clintet, és mentek egyenesen a mozi bejáratához, csak integettek, egyik sem adott autogramot. Nem baj, látni jó volt őket.

Azóta megnéztem a filmet, jó nagyon.

Ja igen, és teljesen véletlen, a premier után pár nappal mentem babysittelni egy házhoz (ide járok néha), és a tv-ben adták a Million dollar baby c. filmet, amiről már hallottam persze, meg tudtam, hogy pár éve sok Oscart nyert, de eddig sosem láttam. Így megnéztem, és mit ne mondjak nagyszerű film!! Clint Eastwood és Morgan Freeman szerepel benne - fura volt, hogy pár nappal előtte láttam őket, és pont most volt a film. Na, a lényeg, hogy aki nem látta sürgősen pótolja.

ABBAWORLD - ABBA Múzeum, London

Akkor a részletek. Az ABBA Múzeumot már évek óta tervezték, szervezték, csinálták Stockholmban. A tavalyi évre már ki is volt írva megnyitó, de mégis elmaradt. Engedélyek, meg más problémák miatt. Így tavaly óta semmit nem hallottunk erről, mindaddig, míg nem olyan régen bejelentették, hogy a múzeum lesz, de kitalálták, hogy nem Svédországban, hanem vándormúzeum lesz, hogy minél több emberhez eljusson.

Az első állomás London (Earl's Court), március végéig lesznek itt. Majd még 7 európai ország következik, év végére pedig az USA-ba és Ausztráliába is mennek.

Az első napi belépőket pár hónappal ezelőtt kezdték el árulni, persze mi erről Abba rajongók tudtunk, így az volt, hogy épphogy kaptam jegyet, ugyanis pár perc alatt elkeltek az aznapi jegyek. Most már lehet kapni minden gond nélkül jegyet.

Ami viszont a lényeg, hogy az első nap előtti este volt a hivatalos megnyitó, ahová várható volt Abba tag(ok). Otthonról jött két Abbás barátnőm (Marcsi és Melinda), így mi képviseltük Magyarországot ezen a megnyitón. Ezt azért írom, mert voltak kisebb csoportok több országból, akik csak ezért utaztak ide. (Argentína, Hollandia, Németország, Svédország).

Arra ---->

Olyan 150-200-an lehettünk, délután 3-4 órától vártunk:

Rakják a szőnyeget:

Ez olyasmi volt mint egy filmpremier. Mi a kordon mögött, vörös szőnyeg, média stb. Viszont ez svéd szervezés volt, ami sajnos meglátszott. A filmpremierekből tudom, hogy hogy is kéne ennek az egésznek mennie, és mikor már 5 órája vártunk, majd 1/2 8 fele kezdtek érkezni a vendégek, akiket a kocsi pont a bejárat előtt rakott ki, na akkor gondoltam, hogy ez így nem jó, hozzánk nem fog így odajönni senki. Igazam is lett. 8 óra előtt néhány perccel befutott Frida és Björn az Abbából, persze már idejük nem volt arra sem, hogy odajöjjenek, menni kellett fotózkodni aztán mentek is be. Hát nagyon mérgesek voltunk! Ezt úgy szokás csinálni, hogy nem a bejáratnál szállnak ki, hanem a kordonok előtt, és ott végigsétálnak a szőnyegen majd úgy mennek be. Meg persze nem pár perccel az ünnepség kezdete előtt szokás őket hozni. Persze gondolhatnánk, hogy akkor értek csak az országba, nem tudtak előbb jönni. Viszont délután már egyszer itt voltak, láttuk őket, négy óra körül a hátsó ajtón beszaladtak a managerrel együtt.

Én kifejezetten csalódott voltam, mert tapasztalatból nem ezt vártam, persze sok embernek ez is felemelő élmény volt, hisz azért pár méterről láthatták őket, gondolom sokan életükben először. Mikor mindenki bement,a  tömeg is kezdett elszállingózni, a két barátnőm is mondta, hogy menjünk mi is. Viszont én mondtam, hogy ne. Mert aki azon az ajtón bemegy az ki is fog jönni. Nem maradnak sokáig, köszöntő, pezsgőzés, megnyitás, max. 1 óra. Utána ki fognak jönni, és itt ezen az ajtón. Így megbeszéltük, maradunk. Kb. 15 ember maradt még. Tudtam, hogy maradni kell, és igazam lett. 1 óra elteltével egyszer csak megláttuk Fridát, jött ki, viszont látszott rajta, hogy nagyon siet, szólt nekünk, hogy sajnos mennie kell, és be is szállt egy egyszerű, sima londoni taxiba, és elviharzott. Ment a repülője haza.Igen, ekkor megint mérgelődtem, ha a szervezők a megnyitó elején hagynak 10 perccel többet, akkor oda tud jönni hozzánk. Marcsi mondta is, hogy látszott Fridán, hogy sajnálja hogy mennie kell. Tényleg.

Jó, várunk tovább, mert még Björn bent van. Mígnem egyszercsak meglátjuk az ajtóban. Várunk... nyílik az ajtó, mi (az ottmaradt kb. 15 fő) elkezdünk kiabálni, hogy Björn, Björn! Björn megy a kocsi felé, de mielőtt az ajtóhoz ér, kikerüli és odajön. Odajön hozzánk! És nem a show kedvéért, nem a fotósok, nem a tv-sek kedvéért, mert már régen nem voltak ott. Nem volt már ott senki. Csak 15 Abba rajongó a világ minden tájáról, a kocsija, a felesége, meg a biztonságiak. Odajött és teljesen nyugodtan, nem sietősen, elkezdett aláírogatni, közben meg beszélt. Ez annyira csodálatos volt!

Annyira belefeledkezett a beszédbe, hogy 3 képemet is aláírta :) Ugyanis nálam volt egy Abba könyv, ami ki volt nyitva ahol az ő képe van:

, de ugyanide betettem könyvjelzőnek egy fényképet is. Hát nem mindkettőt aláírta? :)

Utána várt még, gondoltam gyorsan becsukom a könyvet, így a címlapot is aláírta:

3 Björn autogram 1 percen belül, nem is rossz. Meg tavalyelőttről is van már (ha belegondolok, hogy évekkel ezelőtt erről még álmodni sem mertem... a nagy vágyam volt, hogy lássam Őket egyszer élőben.) Na, most sem mondom , hogy már természetes velük találkozni, de végülis Björnt már harmadjára láttam.Szóval, az autogramok beszerzése után Marcsi mondta, hogy gyorsan álljunk át a másik végére a sornak, így akkor tovább látjuk mert arra jön. Ott is aláírogatott, majd mikor végzett elköszönt és elindult a kocsi felé. Épphogy elindult akkor nem tudom hogy mertem, de egyszercsak odaszóltam neki: "Björn, csinálhatok veled egy közös képet?" Nem hallja, megkérdezi tessék? "Björn, légyszíves csinálhatok veled egy közös képet?" Erre mondja, igen, és visszajön. Hát értitek, valakit, aki eladott 375 millió lemezt, írt egy világsiker musicalt és abból filmet is (Mamma Mia), egyszerűen megkérek, hogy jöjjön vissza és csináljunk közös képet! Björn beáll mellém, Marcsi kezébe nyomom a gépem, ő idegességében meg a lefagyott kezétől nem tudja hirtelen mit kell nyomni, megkérdezi, odamegyek, megmutatom, Björn türelmesen vár... éééééééééééééés:

Hát nem is tudom mit mondjak. Életem egyik legcsodálatosabb pillanata. De hát ezt csak az értheti aki ennyire, igazából szeret valamit.

Majd Björn elment, az ott lévők pedig mind a fellegekben jártak. Csodálatos volt.(Még azóta sem tudtam kiheverni, nem is akarom. )

Másnap volt ugye a múzeum első hivatalos napja, nekünk 13 órára volt jegyünk. A múzeumról azt tudom mondani, hogy nagyon igényes, nagyon jól kitalált és megcsinált, és nagyon nagy! 25 terem van teli relikviákkal.

Ja igen, egyszer csak megpillantottuk az Abba ruhák tervezőjét - Owe Sandström - amint épp autogramot oszt. Szerencsére Melindánál voltak még Abba képek (szükség esetére), így beszereztünk az eredeti Abba ruhák tervezőjétől is egy autogramot. Íme az enyém, névre szóló ám:

Azért szerintem ez is nagy szó. Főleg, hogy a ruháikról mindig is híresek voltak.

Ja, és persze a közös kép:

Pár kép a múzeumból.

Sminkes asztal:

Stúdió:

Helikopter (ez az egyik lemezük - Arrival- borítóján volt):

Több mint 375 millió eladott lemez:

Ez nagyon klassz volt, egy színpad fel lehetett menni és énekelni (egy kis tv-ből láttuk, hogy mit kell énekelni és, hogy kell(ene) mozogni, az Abbát pedig hologrammal odavetítették:

Benny meg én:

Cipők:

Ruhák:

Nekem is kell ilyen nyaklánc!

BJÖRN & ÉN

Most csak bejelentkezek egy FANTASZTIKUS KÉPPEL, a világon a legértékesebb kép ez nekem!

Mégpedig Björn (ABBA) és én!!!!!!

Az úgy volt, hogy most lesz holnap Londonban az ABBA múzeum megnyitója, vagyis holnap már az első látogatási nap, ma pedig a hivatalos megnyitó volt, ahova hivatalos volt Björn és Frida! Björntől van egy " fél könyvnyi " autogramom és a közös kép!

Most értem haza, gondoltam gyorsan megírom ezt a fantasztikust hírt. Jó, ez csak nekem az dehát ez az én blogom.

Jött otthonról 3 Abbás barátnőm, holnap megyünk a múzeumba (10 perc alatt elkeltek még régen a jegyek az első pár napra) 13 órára van jegyünk, aztán majd a hétvége felé jelentkezem a részletekkel. Persze más híreim is vannak, dehát mégiscsak ez a lényeg most!

A KÉP:

Sarah Jessica Parker, Hugh Grant - Filmpremier XIX.

Egy híján húsz, ami a premierek számát illeti. A maira viszonylag későn érkeztem, (4óra után), de mégis sikerült jó helyet találnom. Míg vártunk, kicsit szemerkélt az eső, de hamar elállt. Hideg egyáltalán nem volt.

Hugh Grant és Sarah Jessica Parker voltak várhatóak, a film pedig a Did You Hear About The Morgans? volt.

SJP-el már találkoztatalákoztam egyszer http://agiangliaban.freeblog.hu/archives/2008/05/13/A_Szex_es_New_York_szereploivel_valo_talalkozasom_kepes_beszamoloja/

autogramom is van, így most Hugh Grant miatt mentem. Eddig nem volt különösebben kedvencem, de ma élőben nagyon szimpatikus volt, úgyhogy megkedveltem.

Felállítottak egy színpadot is (volt már ilyen máskor is), és lámpákkal kivilágították a szőnyeget. Raktak egy kivetítőt is, ezt igazán rendszeresíthetnék.

Készülődés:

Szép lett:

A kivetítőn láttuk mikor érkeznek, én jóval messzebb álltam, a mozi bajáratával szinte szemben, így eltelik majdnem egy óra mire odaérnek. Ezért jó a kivetítő, legalább addig is van mit nézni.

Hugh Grant nagyon nagyon szimpatikus volt, mindenkihez odament, autogramot adott, kezet fogott, beszélgetett. A mögöttem álló hapsi is kérdezte, hogy kezet fog-e vele, ő meg mondta, persze, kicsit le is ütötte a fejem mikor átnyúlt felettem :)

Ezen a képen épp készül kezetfogni fölöttem:

Beszélgetett, mindenkire mosolygott, és nem csak úgy száguldozott és gyorsan aláírt mint a múltkor George Clooney.

SJP-ről most sajnos csak messzebbről sikerült képet csinálnom, mert sajnos elég későn ért arra a részre ahol álltam, és akkor már menniük kellett be a moziba. De tök aranyos volt, mert oda akart jönni, de elrángatták, hogy nem lehet! Még ilyet! De tőle már van autogramom, így nem bánkódtam.

Felmentek nyilatkozni a színpadra:

Jó kis premier volt!

Hazafelé menet, Picadilly, ünnepi fényben:

Melindának és Editnek:

Nicole Kidman, Penelope Cruz, Kate Hudson - Filmpremier XVIII.

Nem értem, hogy a filmpremierek nagy része miért mindig december, január, februárban van? Mikor a leghidegebbek vannak? Tegnap is 5 fok volt. Meg szél. Persze azért én mentem, ez egy nagy premier volt. Kate Hudson, Nicole Kidman, Penelope Cruz, Sophia Loren, Daniel Day-Lewis, Judi Dench volt várható. Közülük sajnos Sophia Loren nem jött.

Képeket egész jókat sikerült csinálnom (a körülményekhez képest: kezem lefagyva, kis gép, másik kezemben az autogramos füzet, harmadik kezemben a filctoll, kedvezőtlen fényviszonyok). Viszont autogram szempontjából ilyen peches még sosem voltam! Egyetlenegy autogramot sem sikerült kapnom!Hát ilyet! Vagy nagyon rossz helyen álltam (pedig máskor is álltam már itt),  vagy nem tudom mi volt, mindenki kikerült. Nem is részletezem tovább, mert ez elég idegesítő!

A képek:

Ez a kedvencem:

Penelope Cruz (nem valami felismerhető):

Interjú:

Ez meg mikor mennek el, jöttek a kocsik:

Hazafele a Regent Street felé mentem, ami a kedvenc utcám:

Tenisz, képek, Karácsonyi hangulat, Cindy Crawford és George Clooney újra - Filmpremier XVII.

Nem vesztem ám el.

Novemberben sokat dolgoztam, ezt úgy képzeljétek el, hogy 11, meg 9 napokat egyhuzamban, szabadnap nélkül. Nem is baj, mert lassan Karácsony, hazamenetel, csizmát kell vennem meg táskát, aztán voltam teniszen, meg színházban. Decemberben pedig beindulnak a filmpremierek, 2 hét alatt 9 premier lesz! Persze nem megyek mindre, mert nem jönnek mindig érdekesek, meg azért nincs 2 hét alatt 9 szabadnapom sem.

A tenisz, az ATP Világbajnokság volt. Egész évben hetente vannak különböző tenisz versenyek. Ezek közül van kisebb-nagyobb, a világ minden táján. Év elején kezdődik Ausztráliában majd Egyesült Arab Emirátusok,aztán jönnek Európa városaiba, majd Amerika. És ennek az egész éves szezonnak novemberben van a záró tornája, az ún. világbajnokság. Ez az ATP torna férfiaknak van csak, a nőknek külön van WTA a neve. Ezen felül van az éves 4 nagy tenisz torna, azaz Grand slam torna. Ez az Austral Open (Melbourne), Roland Garros (Párizs), Wimbledon (London), és US Open (New York). A teniszben ez a 4 torna az igazán nagy, és jelentős. De azért amin most voltam az is nagyon jó, mert itt a világ (az aktuális világranglista) 8 legjobb játékosa játszik. Jegyeket is viszonylag olcsón lehet kapni, már 20 Ł-tól.

Az O2 Arénában volt a tenisz, viszont a bejáratnál volt egy másik pálya, ott edzettek. Itt láttam Nadalt teljesen közelről:

Ez pedig már a versenypályán van. Federer és Del Potro meccsen voltam. Federert még sosem láttam élőben játszani, így nagyon örültem, hogy kaptam jegyet. Nagyon izgalmas volt!

Nem a 2. sorban voltam mint Wimbledonban, de teljesen jól lehetett látni:

Más.

A város megint nagyon szépen fel van díszítve:

Karácsonyi vásár is van, ittunk forralt bort és ettünk sült gesztenyét:

(ez az új sapkám csillogó arany és ezüst, nagyon megtetszett)

Pár hete volt egy filmpremier is, amire George Clooney és Meryl Streep volt hivatalos. Már mindkettővel találkoztam, viszont George Clooneytől múltkor nem sikerült autogramot kapnom. Úgyhogy ezt pótolnom kellett. Sikerült is. Viszont képet nem tudtam jót csinálni, csak egy ilyet:

George Clooney határozottan jobban néz ki mint másfél évvel ezelőtt. Nem olyan sovány, és meggyötört az arca. Boldognak látszott. És a ráncai is eltűntek... hm.

Meryl Streep végül nem jött, de tőle már van aláírásom így nem baj. Jött viszont egy váratlan vendég, Cindy Crawford:

Eros Ramazzotti

Mostanában nem írtam,van is pár elmaradt érdekesség, a napokban megírom őket. Most itthon vagyok ezen a héten. Kedden Eros Ramazzotti koncerten voltunk. Általános iskolás korom óta el akartam menni egyszer egy koncertjére. Most végre sikerült.

Nagyon jó volt!!!

Párizs III. rész

Tehát szerda esténél tartottam. Jó későn értünk vissza a szállásra. Olyan 1 körül tusoltam, Karolina már félig aludt, a szobában sötét volt. Egyszer csak sikítást hallok a fürdőszobából, de elég veszélyesnek hangzott, rohantam is ki gyorsan, hogy mi történt. Sokk 12. Villany már ég, Karolina az ágy tetején mondja, hogy az előbb egy EGÉR FUTOTT VÉGIG A FEJÉN!!! Mondta, hogy már félálomban volt, mikor egyszer csak érzi, hogy valami van a hajában, majd az arcán gyorsan átszalad, le  a testére, azon keresztül és eltűnik! Huh, nagyon megijedtünk. 100%ra nem volt biztos az egérben, mert már épp majdnem elaludt, sötét is volt, nem látta teljesen. Átgondoltuk a lehetőségeket:

• csak álmodta - de nagyon valóságos volt, és látta is, igaz épphogy
• valami bogár volt - ahhoz túl nagy volt, és a bogár nem ilyen gyors
• egér volt - de az egér fél az embertől, nemhogy még rámásszon
• valami olyan volt ami a sötétben jön elő

Na, hát ezek után gondolhatjátok milyen idegesek voltunk. Mi legyen, lemenjünk szólni a recepcióra az éjjel közepén? Megpróbáltuk megkeresni, mindent feltúrtunk. Végül abban maradtunk, hogy nem oltjuk le a villanyt, és hátha úgy nem jön elő, és megpróbálunk aludni, már úgyis nemsoká reggel van. Meg persze nagyon fáradtak voltunk. Itt rájöttem, hogy az emberi agy mennyire okos! Ugyanis aludtunk, és kb. fél óra után apró neszt hallottunk. Erre egymástól függetlenül felriadtunk, majd félve, de próbáltunk visszaaludni. Kicsivel később megint. De nagyon apró nesz. Amit az ember nem hall meg ha rendesen alszik. Tehát annyira éberen aludtunk (pedig nagyon fáradtak voltunk, egész napos mászkálás után), az agyunk mondta, hogy nem lehet mélyen aludni. Szóval felriadtunk megint, és Karolina szól, hogy jöjjek gyorsan el az ágyamból, ugyanis pont a fejem fölött mozog a függöny!! Szélsebesen elfutok, majd visszanéztünk és az egér jött lefele a függönyön, a farkát láttuk! Huhh, hát borzongok most is ha rágondolok, pedig nem az én arcomon futott végig, mondjuk ha az ágyban maradok akkor  a függönyről egyenesen a fejemen landolt volna. Brrrrr, nem azért nem félek az egerektől, na de ez, hogy a fejen, arcon, függönyön mászkál? 3 óra volt ekkor. Persze ezek után lementünk szólni a recepción, mert mi nem fogunk ebben a szobában egérrel együtt aludni. Még előtte megnéztük az ablak környékét, és a karnis mögött közvetlen volt az egérlyuk. Ezek a francia egerek ezek szerint a magaslatot szeretik.

Miért is ne, a legfelső emeleten laktunk, így végigbaktattunk a sötétben. A recepciós aludt, de van az ajtónál egy kis automata csengő ha valaki jön, így felkelt. Elmondtuk neki mi van. Persze meglehetősen idegesen. Erre ő meg teljes nyugalomban: "egér, tényleg?" Na, hát jól van akkor majd ő elintézi, elment, és hozott egy lapátot meg egy söprűt, hogy menjünk és majd ő megfogja. Egeret, egy söprűvel meg lapáttal? Elég érdekes lenne. Mondjuk, szerintünk ez nem valami eredeti ötlet. Ja, igen és láttuk a lyukat is, mi van ha bejön még több? Erre a megint elmegy és hoz egy köteg szalvétát, hogy majd ezzel betömjük az egérlyukat! Szalvétával? De hiszen az egér mindent megrág. Mondtuk, hogy jó felőlünk csinálhatja, viszont nekünk kell egy másik szoba aludni, mert mindjárt reggel lesz nekünk meg kelni kell korán. Szoba, hát az sajnos nincs telített a hotel. Viszont van egy szolgálati szoba, ott aludhatunk. Viszont nagyon kicsi, nincs is ott semmi csak 1 ágy. Jó, de ketten voltunk. Végülis mondtam neki, hogy ha átviszi a matracomat oda akkor én alszok azon. Visszamásztunk a negyedikre, a hapsi meg átvitte a matracomat még szépen meg is ágyazott. 

A szobánk, és az egérfogó kellékek:

Egész jól aludtam eltekintve a nagyon pici szobában lévő irtózatos portól, cigiszagtól, és az ablakon beszűrődő zajtól, miszerint valaki 20 percenként kiönt egy vödör vizet az ablakból a betonra.

Olyan 3,5 órát aludtunk, nem valami biztató az újabb egész napos mászkáláshoz. Ez volt az utolsó napunk, este ment a vonatunk haza. A szálláson hagytuk reggel a cuccot, és elindultunk reggelizni, majd a Louvre-ba. 

Louvre

A világ leglátogatottabb (2006-ban 8.3 millió látogatóval), és egyben egyik legnagyobb, legérdekesebb, és leghíresebb múzeuma több, mint 350 ezer műtárgyat tartalmaz. Olyan híres alkotások találhatók itt mint a Mona Lisa, vagy Delacroix festménye, a Szabadság vezeti a népet, vagy például a Milói Vénusz. A Louvre, méretei miatt, egész napos bejárás alkalmával is csak igen felületesen tekinthető, a bejáratnál osztogatott térkép segít abban, hogy legalább a múzeum leghíresebb alkotásait szemügyre tudjuk venni. A hihetetlen gazdagságú gyűjtemény mellett a múzeum épülete, és az 1989-ben hozzáépített, rozsdamentes acélból készített, pontosan 666 üveglapból álló, 21 méter magas piramis is igen szépek, és érdekesek. Az épületek 1190-ben épültek, Fülöp Ágost parancsára erődítménynek. A 16. században I. Ferenc reneszánsz stílusú palotává alakította, majd Napóleon felújíttatta, és múzeumot rendezett be benne, amely a francia polgári forradalom óta a "köznép" számára is látogatható.

Már maga az épület és a környezete is gyönyörű. Belülről pedig hatalmas. Ha valaki az egészet végig akarja járni annak több nap kell rá. Sajnos sok időnk nem volt, de azért a legfontosabbakat igyekeztünk megnézni. Nem volt egyszerű eligazodni bent, volt hogy valami hátsó lépcsőházban kötöttünk ki.

Ahol a legnagyobb tömeg volt, ott volt a Mona Lisa:

Nem tudom tudjátok-e , de elég kicsi. Én úgy képzeltem, hogy egy nagy festmény, akkora mint egy ablak. Igazából kicsi, maga a festővászon A3 -as méretű lehet. Eléggé védve van, golyóálló üvegfal, és 4 őr. Szép amúgy.

Milói Vénusz:

Ami nekem még nagyon tetszett az a Napóleon lakosztálya, olyan volt mint a kastélyok amikbe szoktam járni, azokból is a legszebb:

Bevallom, elfogadnék egy ilyen plafont a szobámba:

Innen metróval elmentünk a Champs-Élysées -hez, mert a múltkor csak este voltunk pár percre. Itt ebédeltünk, fagyiztunk, sétálgattunk. 

Champs-Élysées

Párizs legnagyobb presztízsű, és legszélesebb sugárútján, a 2 km hosszú Champs-Élysées-n minden valamirevaló márka képviselteti magát csillogó üzleteivel. A világ leghíresebb utcájaként, és leggyönyörűbb sugárútjaként Európa legdrágább bérleti díjaival találkozhatunk itt: egy 1000 négyzetméteres üzlethelyiség bérléséért évi 1,25 millió dollárt kell fizetni. A sugárút számos világhíres eseménynek is helyt ad: itt van a világ leghíresebb kerékpárversenyének, a Tour de France-nak a befutója, itt vonulnak végén július 14.-én, a leghíresebb francia nemzeti ünnepen, Európa legnagyobb katonai parádéja, a dísszemle keretében a katonák (2007-ben már magyarok is), és a gépesített hadi egysége.

Van itt minden bolt amit csak el lehet képzelni. Mondjuk ez nekünk nem olyan érdekes, mert az Oxford street is ilyen. Ez nagyobb, szélesebb mondjuk. Persze a cigány koldusok itt sem kímélik az embereket, sőt olyan cselhez folyamodnak, hogy beöltöznek muszlimnak.

Diadalív világosban:

Innen visszamentünk a szállásra a cuccunkért, a recepción nagyon kedvesek voltak velünk az egér sztori után,  kínáltak kávéval stb. A vonat késve indult, de időben érkeztünk meg Londonba. 

Összességében, Párizs nagyon szép. Tényleg, látni kell. Viszont a legmegrázóbb a cigány kéregetők akik tényleg százasával lepik a turistákat, a koszos, tömegnyomoros, szellőzetlen metrók, az egér, az iszonyat árak azért elég lelombozó. Apropó az árak! Erről még nem írtam. Minden (!) iszonyatosan drága. És ezt nem a Forint, hanem a Font után mondom. Még mondják, hogy London drága? Párizsban minden 3-szor annyiba kerül!!! A Font és az Euró majdnem egy szinten van (1,03-ért váltottam). De Londonban akármelyik legközpontabb központba megyek, nem látok ilyen árakat:

Úgyhogy aki megy javaslom vigyen egy zsák kaját és innivalót. Kávék, kaják nagyon finomak egyébként. Úgyhogy megéri elmenni. Egyszer.

Párizs II. rész

Szerdán, reggel keltünk, és délelőttre külön programunk volt, ugyanis én mindenképp el akartam menni a Roland Garros tenisz múzeumba. Karolina addig más programot talált ki magának, mert nem szereti a teniszt. Úgy számoltam, hogy 9 után kell a szállásról indulnom. Mivel a hotelben reggeli nem volt, ezért még indulás előtt el akartunk menni egy közeli kávézóba reggelizni a csodás francia péksüteményekből, kávékból. Viszont a környéken még semmi ilyen hely nem volt nyitva. Reggel 9-kor! És a belvárosban volt a szállásunk. Végül találtunk egy péksüteményes boltot, de kávé nem volt. Így vettünk itt finomságokat, és elindultunk kávékereső körútra. Találtunk egy kocsmafélét, ahol árultak kávét, és mondtuk, hogy mi el szeretnénk vinni, így egy olyan kis vékony eldobható pohárba készítette, ne mondjam a kezünket leégette mire visszaértünk a szállásra. 

Roland Garros tenisz múzeum-túra-bolt

A francia Roland Garros az évi 4 nagy tenisztorna ( Austral Open, Roland Garros, Wimbledon, US open) egyike. Salakon játsszák. Persze mindenképp el akartam ide menni (mármint csak megnézni a helyet mert maga a tenisz az májusban van), hisz évek óta mindig nézem. Lehet hülyén hangzik másnak, de egész Párizsból ezt vártam a legjobban. Nem kellett csalódnom, nagyon jó volt!

A szállástól elég messze volt, de könnyen odataláltam. A nyitva tartással szerencsém volt, mert csak szerda, péntek, szombat, vasárnap  van nyitva, így a szerda pont beleesett az utunkba. Odaértem, a portást megkérdeztem, hol lehet jegyet venni, elmondta, aztán mentem is tovább. Egyszer csak kiszalad a kalitkájából és hellózik. Hátranézek, hogy mi van majd kérdezi, hogy honnan jöttem. Mondom Hungary, erre mondja, hogy "Jaaaa, hát akkor azért vagy ilyen szép! " :)

A bejáratnál volt egy tábla, ami a másik 3 tenisz torna helyét és távolságát mutatja, tehát e szerint pontosan 365 km-re voltam Wimbledontól (azt hittem sokkal messzebb):

Szóval, úgy van, hogy mikor nincs tenisz épp (azaz egész évben kivétel 2 hét májusban ), akkor egy 1 órás idegenvezetéssel be lehet menni a pályákhoz, meg olyan részekre ahova csak játékosok, szervezők mehetnek egyébként. Ez annyira jól hangzik, már nagyon vártam. Meg van egy múzeumi része is, és egy ajándék bolt. A belépő 15 Euró volt, ebben benne volta túra, a múzeum és 10% kedvezmény a boltban. Ezek a túrák csak kétszer vannak egy nap egyszer angol-és egyszer francia nyelven. Olyan kb. 10-12 en lehettünk, a körbevezető egy fiatal francia gyerek volt, és ami igen meglepő, sokk10. hogy alig beszélt angolul!! Azért ez nem valami jó fényt vet az egészre! Mert hát nem az a gond, hogy valaki nem beszél angolul, de ez egy angol nyelvű túra, az emberek fizetnek érte, és az illető nem beszél angolul?? Csak remélni tudom, hogy valami helyettes volt csak vagy valami, mert azért ez így elég gáz... Annyira durván nem tudott, hogy pl. nem tudta azt a szót, hogy salak. Jó, én sem tudtam, de hát ez egy salak pályás tenisz torna idegenvezetése volt. Szóval fura. Na, mindegy, ettől függetlenül nagyon jó volt! Először bementünk pár kisebb pályához, majd a belső épületbe ahova csak a játékosok és a belső emberek mehetnek be. Az öltözőbe is bementünk:

A kedvencem, Nadal szekrénye:

Voltunk a közvetítő szobákban, a doppingtesztes szobában, a tv-s riportereknek van egy ún. nyak-masszázs szoba, merthogy ahogy ugye nézik a labdát megfájdul a nyakizmuk. 

A kedvencem az interjú szoba volt, ahol a mérkőzések után adnak interjút a játékosok az újságíróknak. Be is ült mindenki a székbe,és fényképezkedtünk, olyan jó volt :)

Én:

És Nadal, ugyanitt:

Innen kimentünk a center pályára, azon az ajtón ahol a játékosok közlekednek.

A pálya szélén végig lehetett mennünk:

1 órás volt, sajnos gyorsan vége lett.  Ezután megnéztem a tenisz múzeumot, ez viszont nem volt nagy szám. Legalábbis a Wimbledoni után. Majd a Roland Garros boltjában voltam, ahol gazdagabb lettem egy 2009-es törölközővel. Ez minden évben máshogy néz ki, és ilyen van mindig a játékosoknak is. De elnéztem valamit, mert egy takaró nagyságú törölközőt vettem véletlen. Életemben nem láttam még ekkora törölközőt. Nem ilyet akartam :(   http://store.rolandgarros.com/en_nv_fiche__Womens-beach-towel-09-496039.html

Eiffel Tower

A világ legismertebb épületét ma Párizstól elválaszthatatlannak tekintjük, de ez nem volt mindig így. Építője, Gustave Eiffel először Barcelonának ajánlotta fel, de a katalán város polgármesterének nem tetszett az ötlet. Végül is Párizsban is nehezen, nagy ellenkezéssel szemben épült fel, de a hatalmas siker igazolta Eiffel vízióját - ma az Eiffel-torony a világ leglátogatottabb fizetős látványossága: 2006-ban közel 7 millió ember ment fel a toronyba, míg megépítése óta több, mint 200 millió. De a kezdeti ellenkezések leküzdése után sem volt "könnyű élete" a hölgynek: villám csapott bele, szélhámos ócskavas-kereskedők többször is eladták, majd Hitler le akarta bontatni, és fegyvereket akart gyártatni belőle (Hitler egyébként se volt Párizs barátja, a II. világháború végén parancsot adott Párizs felégetésére, de ezt a város kormányzója megtagadta). A 324 méteres torony 1887-es megépítésétől 1930-ig a világ legmagasabb építményének számított. A torony szerkezete 7300 tonnát nyom, és a tervező zsenialitására jellemző, hogy nagy szélben sem leng ki többet 6-7 centiméternél. A torony bámulatos kivilágítása 292 ezer wattos. 

Innen az Eiffel toronyhoz mentem. Karolina már ott várt.  Az sms-e alapján, miszerint: "Itt vagyok a torony lábánál, könnyű megtalálni, arra gyere ahol a sor van" :) természetesen nem találtam meg egykönnyen. Mesélte, hogy miközben várt rám, történt vele a következő eset, sokk11. Feküdt a fűben az Eiffel lábánál, mert hát miért ne, sokan feküdtek, relaxáltak, pihentek ott. Nagyon szép idő volt, sütött a nap. Egyszer csak, úgy mint a filmekben, érezte, hogy valami eltakarja a napot előle, és ezzel egy időben a derekához szorosan odalép (szinte bele a derekába) egy láb. Felnéz, na ugyan mit lát? Egy cigány kéregető az!! Beletapos a derekába, fölé hajol, eltakarja a napot, és megszólal, hogy adjon pénzt. És mindezt a világ egyik leghíresebb épületénél!! Ez meg már megint milyen?? Szörnyű, felháborító! Rengetegen vannak itt is, több százan kéregetnek folyamatosan. Közben meg van rengeteg gépfegyveres katona is, ők a tornyot védik. 

A torony lábánál ebédeltünk, finom francia bagettet, francia sajtot, szalámit.

Aki az Eiffel toronyhoz tervez látogatást, annak előre szólok, hogy fél napot rá kell szánni. Először is ugye sorba állni a jegypénztárnál, ami nem vészes kb. 30 perc volt. Két fajta jegyet lehet kapni az egyik csak a torony kb. feléig érvényes. A másik, a 13 Eurós jegy, ezzel lehet felmenni a legtetejére. Amikor felmész az első felére, akkor ki kell szállni a liftből. Majd átszállni a következőre. Na, itt mi kifogtunk egy olyan sort, hogy 40 percet álltunk sorban a második liftnél. Végül felértünk.Jó pár magyart hallottunk fent. 

Kilátás:

Persze mikor le akartunk menni az Eiffelből megint sorban kellett állni mindkét liftnél. Így 7 óra volt mire végeztünk. Kitaláltuk, hogy elmegyünk egy esti sétahajózásra. Viszont még aznapra tervbe volt véve a Diadalív, és a Champs-Élysées. Utóbbihoz még másnap visszajöttünk világosban is. Ez az Eiffeltől nincs olyan messzi, bár az úti könyvem azt írta 10 perc gyalog, na az a 10 perc gyalog az 10 perc metróval.

Diadalív /Arc de Triomphe

A Charles de Gauelle közepén áll Párizs legismertebb diadalíve. A napóleoni háborúk alatt elesett franciáknak állít emléket ez a híres látványosság, és itt található az ismeretlen katona sírja is. Az 51 méter magas, és 45 méter széles diadalív a világ 2. legnagyobb, és Európa legnagyobb ilyen jellegű építménye. Az Arc de Triomphe építése 1810-ben kezdődött, de, többek között, Napóleon bukása miatt, csak 1836-ra fejeződött be.

Ahogy itt az autók járnak az valami életveszély. 4-4 sáv van mindkét oldalról vagyis a sávot azt sokszor csak oda kell képzelni, ugyanis nincs felfestve. Szerintem min. 60 km/h-val mennek. Ahol van a zebra, ott középen kialakítottak egy kis helyet fényképezni (onnan készült a fenti kép), de nagyon vigyázni kellett mert egy rossz mozdulat és elüt valami. Nagyon szép egyébként az egész az esti fényeknél. 

Innen gyorsan visszametróztunk az Eiffel toronyhoz, mert attól nem messze, a Szajna partjáról indult a hajónk. 11 Euró volt a jegy rá, 1 órás. Ahogy vártuk, nagyon gyönyörű volt az esti fényekben a város!

Innen már mentünk haza, éjfél is elmúlt mire a hotelbe értünk. Éjjel ért az extra sokk, de erről majd a következő részben.